John Ajvide Lindquist első regénye a Hívj be! egy ifjúsági rémregény, amely 2004-ben íródott. A történet a 80-as évek elején játszódik, Stockholm Blackeberg nevű külvárosában, ahol maga az író is született.

A könyvből két film is készült: 2008-ban Tomas Alfredson rendezésében forgattak svéd nyelvű produkciót (magyar címe Engedj be!), amely számos díjat söpört be, aztán 2010-ben a Let Me In címet viselő angol nyelvű adaptáció, amelyet Matt Reves vitt vászonra.

Az elbeszélés főszereplője a 12 éves Oskar, akit elvált anyja nevel. Oskar egy kirekesztett, duci kisfiú, akit iskolatársai állandóan gúnyolnak és bántalmaznak, folyton megaláznak. Egy nap a lakótelepre költözik Eli, akiről első körben csak annyit sikerül megtudnunk, hogy furcsa szaga van, a hidegben is csak egy vékony, rózsaszín pulcsit hord, és csupán esténként bukkan fel a játszótéren. Oskar barátságot köt a különös lánnyal. Mindketten elkezdenek bízni a másikban, pedig alig tudnak valamit egymásról. Csak annyit, hogy mindketten magányosak. Eli megjelenésével párhuzamosan néhány kegyetlen gyilkosság történik a környéken, s a regény így több szálon futva követi végig a gyerekek kapcsolatának és a gyilkosságok felderítésének történetét. Fontos szereplő még a történetben Håkan, az Elivel együtt élő pedofil férfi, aki a kislányt szolgálja szerelmével, valamint a friss vérrel, amelyet a kivéreztetős gyilkosságok alkalmával csapol le áldozataiból. A történet kibontakozásában Oskar és Eli egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s szépen lassan az is világossá válik a fiú számára, hogy Eli nem egy átlagos kislány, hanem vámpír, valódi neve pedig Elias. Megismerhetjük Eli eredettörténetét, amely így nemiségét is megkérdőjelezi majd. Oskar legnagyobb vágya az a regényben, hogy képes legyen önmagáért kiállni, ám ez sohasem valósul meg, ezért Eli egyben mentsvárat is képez számára. A rejtélyes gyilkosságok, vámpírtámadások, a társadalmi problémák mind-mind eltörpülnek a regényben a két gyermek kapcsolatának mélysége mellett.

A regény alaphangulata komor, ehhez nagyon jól passzol a lepukkant svéd külváros helyszíne, Blackeberg a maga nyomorúságával, kilátástalanságával. Kiválóan ábrázolódnak itt a nehézségek, amelyekkel a csonka családban felnövő Oskarnak kell megbirkóznia. A könyv műfaját tekintve kevert, kontrasztokkal átitatott mű. Egyszerre rémregény, vámpírsztori, hiteles szociográfia, és barátság-szerelem kettős elbeszélése.

A könyv legvégén az olvasóban felmerülhet, hogy Håkan története újra meg fog ismétlődni a jövőben, vagyis Oskar fog a gyilkos helyébe lépni, Eli létszükségletét szolgálva. Ugyan kimondatlanul, de jelen van ez a tézis, s így belegondolva, már nem is tűnik annyira meghatónak ez az egész barátság-szerelem történet a két magányos kisgyerekről.

Az olvasmány gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott. Ugyanis tele van sötétséggel, kegyetlen naturalizmussal, s néhol gyomorforgatóan rémisztő részekbe ütközhet az ember (a sósavval leöntött Håkan látványának leírása, pedofília és nemi erőszak).
Sok témát körbejár, mint például a társadalmi kirekesztettség, magány, széthulló család, drogok, alkoholizmus, nemi erőszak.

Bódor Katinka

Pontszám: 0

1 Jelentkezz be a szavazáshoz!